Xuantunich: Mayan ruins – Maja romok /BLZ/

Two funny things for this post: 1) It’s “yoself” here, not “yourself”. 2) all public transport stops in Belize at 9pm (6pm on Sundays), so there’s no going anywhere after that, unless you can afford a cab.

Itt este 9 után nem jár tömegközlekedési eszköz, ráadásul ez vasárnapokon este 6. Úgyhogy ha az embernek nincs pénze taxira, akkor igyekszik 9-re otthon lenni minden nap. A leves finom lett.

 

 

Been robbed – Kirabolva /blz/

So i decided i would go to see some Mayan ruins in San Ignacio today. More and more people started getting onto the bus and i was having to share my single seat with a dodgey looking young bloke reeking of weed. I had all my posessions on my lap and was holding onto them too, but was obviously also keeping an eye on the countryside. By the time the money collector arrived to collect fares my purse was gone. Everyone started looking for it. I got the driver to stop at the nearest police station and 3 police officers boarded and searched the people sitting closest to me. Nothing. So hey ho i’m down by some cash but once again i’m healthy and happy so i’m not really down by anything. So as they say “money dont make you happy” i’d rather say “not having money dont make you unhappy” ha. The driver offered to give me a free ride there and back (!) in the evening so the hike is still on. Mayan temples you had better be cool. And luckily i remembered to leave behind my passport and credit card this morning before i left. Im told there are Guatemalan criminals hiding in the forests near San Ignacio as its near the border. For the moment though im more concerned about aligators, panthers and jaguars….

Ugy dontottem, hogy ma maja romokat megyek el megnezni egy tavolabbi varosban. A tavolsagi busz tomve volt. Az egy szemelyes ulesemet egy helyi fiatal futol buzlo sraccal kellett megosztanom. Mire jott a penzgyujto a jegyarert mar nem volt meg a penztarcam. A holmim az olemben volt, a kezem pedig rajta, de az ablakbol termeszetesen megis ki-ki neztem. Megkertem a buszvezetot, hogy alljon meg a rendorsegen. Ekkor folszallt 3 rendor es atnezte a kozelemben ulok zsebeit. Eleg satnya munkat vegeztek. Ahogy Anyukam mondana slendrian vagy nemtom hogy kell irni. Eztutan leszalltak, mint akik jol vegeztek dolgukat, en pedig a buszon ulok azota is. A vezeto folajanlotta, hogy elvisz ingyen es delutan vissza is hoz ingyen, ugyhogy a programom nem banja. Szerencsere reggel a hajon hagytam a bankkartyat, utlevelet es egyeb turazashoz nem szukseges dolgokat. A “penz nem boldogit” helyett most az van, hogy a “penztelenseg nem boldogtalanit”. 😂 Azt mondjak, hogy San Ignacio kornyeken a kozeli erdokben rejtozkodnek guatemalai bunozok. Engem jelenleg jobban aggasztanak az aligatorok, parducok es jaguarok….bus

 

Belize City /BLZ/

We arrived to Belize City, our final destination together, on Monday. Nancy and Jim flew out on Tuesday, which means I now have the boat to myself, until I find my next boat. This will be tricky, as much to our surprise, the marina here is more or less dead. Something we didn’t know about Belize was that the depth along the coastline is very shallow, therefore very few boats stop by. Which means I’m in a marina out of which I don’t think I will be able to get a ride. A little further down the coast though, is the Rio Dulce, where there are plenty of boats. So for the first time in my life, I will have to find a boat to join in a place where I am not….. This entails detailed communication with prospective skippers to make sure I don’t arrive to a boat that I would not be entirely happy on. So far I’ve always found my next ride out from the anchorage or marina in which I was staying. Thus giving me the opportunity to go onboard, meet the skipper etc. This now feels more like a blind date. It was our deal with Jim from the start that should I not find a boat out from Belize within a month, he will fly me or help get me to wherever I can find a boat. No one is in a huge rush yet to get to Panama, as the season for crossing the Pacific is not for a couple of months yet. I too hope to hike around in Belize and enjoy some time alone before joining my next boat. As for Nancy and Jim, I am lost for words. They are two such beautiful people (mainly on the inside), and we got along so well, that I really hope we keep in touch and I wish them nothing less than the best (and I’m not writing this because I know they read my blog). And the same goes for Les to whom I will forever be thankful. It is so great to be on a boat with people you are on the same wavelength with – it makes a huge difference. So all in all, it’s been a fantastic time I’ve had on Spellbound, I’m happy to be in Belize, I look forward to exploring the country and I hope my next boat will be as great as this one! Oh and instead of being referred to as “hey, blond girl” or “hey snow white” I am now getting used to “hey gringo” but that’s okay.

Nos, megérkeztünk a végső közös állmásunkra Nancyvel és Jimmel. Szomorú pillanat ez valahol, mert nagyon jól kijöttünk egymással. Ilyen volt Les is. Ég és föld a különbség egy olyan hajón lenni, ahol jól kijön az ember a kapitánnyal, meg egy olyanon, ahol állandóan csak kerülgeti a kontaktust. Remélem a következő hajóm is legalább ilyen jó lesz, bár tetézni őszintén nem tudom, hogy lehet-e a mostanit. Nancy és Jim hazarepültek Texasba kedden, úgyhogy enyém a hajó, ami nagyon jó. Bár semmi okom a panaszra, de az, hogy egymagam vagyok a hajón és akkor csinálok és azt, amit akarok, az elég laza cucc. Amit viszont sajnos nem tudtam Belizeről mielőtt ideértünk volna, az az, hogy borzasztó sekély a víz a part mentén, ezért errefelé nem járnak vitorlás hajók. Így tehát a kikötő, ahol most vagyok tulajdonképpen halott. Ez abból a szempontból problémás, hogy nem fogok innen hajót találni. Jimmel abban állapodtunk meg, hogy ha egy hónapig nem találok semmit, akkor ő oda reptet vagy vonatoztat, ahonnan találok hajót. Így hát most az interneten keresztül kényszerülök hajót találni. Ami nem ideális. Jobban szeretek személyesen körbenézni egy hajón és többször találkozni egy kapitánnyal mielőtt elköteleződöm. Most viszont erre nincs módom. Így hát kénytelen leszek interneten, meg skypeon keresztül egyeztetni. Nem messze innen van a Rio Dulce, ahol viszont már jó sok vitorlás van. A tervem az, hogy ha találtam ott hajón a neten keresztül, akkor lebuszozom, ami egy laza 24 óra, azt hiszem. Addig viszont igyekszem fölfedezni kicsit Beizet, meg a mindenféle dolgommal haladni. A Csendes óceáni átszelést amúgy sem dívik február-márciusnál előbb kezdeni, úgyhogy ráérek. Az identitásom is kicsit változik itt Közép-Amerikában. Az eddig megszokott „hé szöszke” vagy „hé hófehérke” megszólítások helyett, most a „hé gringót” szokom.

 

San Pedro /BLZ/

San Pedro is North or Belize city, where Nancy and Jim will leave Spellbound, and me onboard. There, I will start looking for my next boat to head South on, to Panama. San Pedro is a sweet little town and people just feel very genuine here. There is a big Mayan tradition going on, which I will have to find out more about later. It’s been raining a lot lately, which is a pleasant change.

San Pedro egy kis város, ahol az emberek valamiféle őszinte benyomást keltenek bennem – kicsit, mint a máltaiak. Nagy errefelé a maja kultúra, de erről még informálódnom kell. Azt hiszem van a közelben mindenféle piramis, meg romok – remélem lesz időm őket megnézni. Nemsokára Belize Citybe megyünk, ahol Nancy és Jim a hajót hagyják – és engem rajta. Ők visszarepülnek Texasba, én pedig neki látok következő hajót keresni dél felé (mihelyst végig néztem Nancy Gyűrűk Ura rendezői verziós dévédéit).

Crocodiles and a meteor shower – Krokodilok és meteorzápor

The trip from Cayman Brac to Belize took us four days. There was barely any wind so we had to motor all the way along. During night watches I felt like I was in a movie theatre: the meteor shower display and shooting stars really needed popcorn to go with them, I cant think of a better way to describe it. On the first day, Jim and I built a whisker pole for the cruising chute which held out alright, but I dont think it stands much chance in the long run. I got quite a few things done on the passage such as glueing my shoes, reading my book, making presents for family, sanding shells etc. The watches were easy 3 hour watches, so we always got six hours off after each watch. I caught one big mahi mahi which tasted excellent. Our mainsail got ripped during our last journey, and we didnt have the right thread to stich it with or enough sail tape, so we had to make do with what we had and we glued it together. Luckily we didnt have to use it on this leg. Jim will buy a brand new mainsail in Belize and he will get this one repaired to keep it as a spare. I just hope i wont be the one dropping the sail off at the sailmakers’ and having to stand the humiliation of showing them how we fixed it haha. What worries me a little at the moment is Central America and its wildlife. So far all i’ve had to deal with is monkeys, stray dogs, harmless snakes, oppossums, stingrays and i’ve only recently become comfortable swimming with sharks. But according to the cruising guide to Central America, i have a lot more things i need to urgently start putting up with. Some of these are: fresh AND salt water crocodiles and caimans,  jaguars and other large cats, deadly snakes that will swim up to your boat and crawl up the anchor chain at night, the coral snake, the bushmaster, the barba amarilla or yellow beard snake, scorpions and other deadly spiders (I’m repeating the word deadly? I know!), mosquitos that spread malaria and dengue fever, bullet ants (I’m not fond of insects), sloths (I know they’re cool in zoos but what are they like in the wild?), armadillos, tapirs, monkeys that sound like gorillas to scare away predators, and animals I’ve never even heard of before such as: anteaters, kinkajous, tazuefrin, ocelots….. And now given that I hike quite a lot, I think i’ll be looking out for a pair of gaters and be seeking quite a bit of local knowledge on how to adjust to all this.

Négy napig tartott az út a Kajmán-szigetekről Belizeig. Sajnos egyáltalán nem fújt a szél, így végig futtatnunk kellett a motort. Az őrségek kényelmesek voltak: 3 óra őrség után, 6 óra pihenő. Éjjelente meteor záport és hullócsillagok százát nézhettem, mintha csak moziban ültem volna (a végére kifogytam a kívánságokból). Nappal pedig sikerült pár dolgot elintéznem: megragasztottam két pár cipőmet, olvastam, ajándékokat készítettem a családnak Mikulásra, ékszereket csiszoltam, meg ilyenek. Jimmel készítettünk egy rudat az egyik  vitorlához, de nem néz szegény túl nagy jövő elé. Erre az útra jó volt. A fővitorlánk sajnos még a jamaikai úton elszakadt, így megkíséreltük megjavítani magunktól. Kiderült, hogy nem volt a hajón ehhez megfelelő készlet, úgyhogy a végén ragasztóval próbálkoztunk. Szerencsére a szél hiányában nem kellett használnunk a fővitorlát, de én kb tíz percet adok a munkánknak, mire megadja magát a ragasztó a következő igénybevételekor.. Elég ciki lesz majd így elvinni profi vitorlavarróhoz – remélem nem nekem kell majd. De, ha mégis, akkor máris rajta vagyok, hogy valami frappáns viccet kitaláljak, amivel kivágom magam a vérgáz helyzetből. Fogtam viszont egy jó nagy mahi mahit, amiről kép is készült. Eléggé ízletes cucc. Ami viszont komolyan aggaszt, az Közép-Amerika élővilága. Azt hittem, hogy a cápákkal úszásra egy darabig büszke lehetek és ülhetek a babérjaimon, de nem. Nagyon nem. A vitorlás útikalauzt lapozgatva ijesztően sok mindenhez kell izibe hozzászoknom. Eddig az utam során csak majmokkal, kóbor kutyákkal, ártalmatlan kígyókkal, rájákkal, meg cápákkal kellett megbarátkoznom. Most viszont következnek a durvább dolgok, mint például a sós-, illetve édesvízi krokodilok, kajmánok, jaguárok és “egyéb nagy macskák,” maláriát és dengi lázat terjesztő szúnyogok, óriáshangyák, skorpiók és egyéb mérges pókok, sokféle nagy és kicsi mérges kígyó (Katika néni szerint kénnyó), melyek közül van olyan is, amelyik állítólag éjszaka kiúszik hajókhoz és a horgony láncán fölmászik a fedélzetre, de akad még errefelé olyan majom is, amelyik gorilla hangot ad ki, hogy elijessze feltételezett támadóját, tapír, armadillo, lajhár, meg olyanok is, amikről azt sem tudom micsodák (anteater, kinkajou, tazuefrin, ocelot)…. Asszem beruházok egy kamáslira.

Cayman islands – Kajmán-szigetek /CYM/

I’m in a rush. Cayman Brac is beautiful and very very different to anywhere else I’ve been in the Carribbean. It is part of the British Commonwealth, there is no crime whatsoever, 2500 people live on the island, it’s considered a UK tax haven, foreigners stay here 4 years on average, it’s super easy to hitchhike, everyone is kind a helpful, houses are well kept, shops are well stocked, everything is clean and tidy. Quite the opposite of Jamaica. We’ll be sailing to Belize tomorrow. This is 500NM trip, so it will take 4-5 days.

Nagyon sietnem kell. Holnap reggel indulunk Belizebe ahová 4-5 nap lesz az út. A Kajmán-szigetek közül az egyik kicsin voltunk. Nagyon szép és szépen van tartva. Igényes, tiszta, rendezett, biztonságos, nincs bűnözés egyáltalán, 2500-an lakják, az idelátogatók átlagosan 4 évet töltenek itt, nagyon könnyű stoppolni, kajmánok már nincsenek errefelé, régen voltak (krokodil-féle). Tulajdonképpen Jamaika ellentéte, de mindkettő gyönyörű, csak másképpen.