Mt Diablotin /DMA/

One of the best hikes of my life: challenging, exciting, beautiful, fun, unfrequented by tourists….

Életem egyik legjobb túrája volt a tegnapi: izgalmas, helyenként nehéz, gyönyörű, csöndes…..

The Indian village – Az Indián falu /DMA/

Yesterday I took a bus to the territory of the indigenous Dominican people who were here before Columbo (I mean Columbus) arrived.

Tegnap elbuszoztam arra a területre, ahol a dominikai őslakosok élnek, akiknek az őseik még Kolumbusz előtt itt voltak.

Dominica day 1 – Első napom Dominikán /DMA/

Locals in the Caribbean seem to have a strange opinion about hiking alone. They always tell me it’s dangerous and I should take a guide etc. I obviously never do. I hike for the sake of exploring, of being by myself, of going where I want to go, and not to follow a person along who will be talking to me about anything on his mind all the way. That would just ruin it. Today I was told by 3 different locals that women hiking alone often get raped in the forest. This made me cautious. It’s hard to tell whether you’re being warned because it’s an actual threat or whether it’s a poor country and they rely heavily on tourists’ spending money there e.g. hiring a guide. So I walked until I met an American guy called Clayton who’s lived here for a few months and goes hiking often. He told me it was safe and that locals are very poor and need to take tourists on hikes for a living. So trying to believe Clayton, off I went. I did of course bump into a man carrying a machete at the very start of my trip, but it turned out he was just a forester.

A karibok furcsán állnak nagyon a túrázáshoz. Eddig minden szigeten óva lettem intve, hogy ne menjek egyedül, mert veszélyes. Pedig a mai napig egyik túrám sem bizonyult veszélyesnek. Kicsit sem. Azt mondják, hogy eltévedhetek, meg beüthetem a fejem……. Ragaszkodni próbálnak ahhoz, hogy vigyek magammal túravezetőt “csak úgy lehet túrázni.” Én pont azt szeretem a túrázásban, hogy magamnak fedezem föl a helyet, magamban lehetek, csönd van stb. Ha vezetővel mennék, akkor az pont a lényegét rontaná el: őt követném, mint egy jól idomított kutya, hallgatnám a esze járását órákon keresztül, és nem tudnék befelé figyelni. Ma viszont 3 helyi is azt mondta nekem, hogy az egyedül túrázó nőket bizony megerőszakolják az erdőkben. Nehéz ilyenkor eldönteni, hogy csak rá akarnak az emberre ijeszteni, hogy fizessek be túravezetőre, vagy tényleges a veszély. Ezért meg is kérdeztem egy néhány hónapja itt élő amerikait, aki szokott túrázni, hogy milyennek találja, és a válasza megnyugtatott. Természetesen a túra kezdetekor azonnal belebotlottam egy macsétás férfibe, de szerencsére kiderült, hogy csak favágó.

The shark scare – Cápa para /GLP/

I went snorkelling today on Johnny but only until I turned back very quickly. I think I may have seen a fin today. I wasn’t wearing my glasses, true. I had just rowed past a buoy and turned round a corner, out of sight of the people in the bay, when I saw what looked a lot like a fin, not far off. Now, Johnny’s inflatable, so a fin is not good news. I saw it disappear and reappear a couple of times before I changed direction and headed straight back for Tauranga. I kept looking back but didn’t see it any longer. This then made me start looking around closer to Johnny to see if anything was underneath us already. I was kind of looking but then trying very hard not to see. Ignorance felt like a good solution. I quickly started thinking through the usual: am I wearing anything brightly coloured? Johnny’s yellow, I know that’s not good. Did I pee in the sea (chillax, I know you do too) just before I got back onto Johnny (urine is apparently worse than blood to sharks)? Is there anyone nearby who could help? Is that a shadow underneath me or just a reef? I know I mustn’t act frightened, so I need to now pretend I’m not. Dare I turn round to see if it’s still there? Good God it’s mother’s day. After what seemed like hours but was probably only minutes, I got back to Tauranga and came onboard. When I told Bjorn, he said he had seen something that looked a lot like fins yesterday…. When I was young, I actually touched a shark as it swam by me once, and escaped 2 sharks by a metre or so on a different occasion. It was fine then and didn’t make me afraid but since then I’ve watched Jaws 1, 2 and 3…. And yes, of course, “Show me a one-legged diver, and I’ll show you shark infested waters” but still…. I’d rather not see any fins near where I’m swimming. We’ll be leaving for Dominica early tomorrow morning – an area where pirate attacks are fairly common, I am told. Good night.

Ma elmentem búvárkodni Johnnyn, amely tevékenységnek egy uszony láttán igen hamar véget vetettem. Épp kikerültem az öböl látóteréből és kecmeregtem vissza Johnnyra, amikor nem messze tőlem megláttam egy uszonyt. Igaz, nem volt rajtam szemüveg, de elég közelinek tűnt ahhoz, hogy rendesen megijedjek. Lehetett volna bója, de néha eltűnt a víz felszínéről és nem sok háromszög alakú bóját láttam eddig erre. Ráadásul szürke volt. Nagyon gyorsan irányt váltottam, hogy Taurangára visszaiparkodjak. Amikor első alkalommal visszanéztem még láttam az uszonyt. Másodszorra közelibbnek tűnt. Harmadszorra már nem láttam. Ez után nem is mertem többet visszanézni. Jobb volt a tudatlanság. Gyorsan elkezdtem az alapvető dolgokon gondolkodni: van-e rajtam bármi rikító ruha? Johnny sajnos sárga, az tudom, hogy nem jó. Pisiltem-e nemrégiben a vízbe (nyugi, tudom, hogy te is szoktál) mert az a vérnél is jobban beindítja a cápákat. Van-e bárki a közelben, aki tudna segíteni? Ez a sötét folt alattam ugye csak egy szikla vagy egy felhő árnyéka és nem cápa? Nem szabad ijedtnek tűnnöm, úgyhogy megpróbálok higgadtnak tűnni. Nem megy. Anyák napja van. Meg merjek-e fordulni, hogy lássam, követ-e az uszony? Nem mertem. Egészen hazáig eveztem. Később elmeséltem Bjornnek, hogy mi történt, mire ő megemlítette, hogy látott valami uszonynak tűnő tárgyat a vízben a minap…. Gyerekkoromban egyszer megérintettem véletlenül egy cápát a vadonban, egy másik alkalommal pedig csak kis híján menekültem el tőlük – mégsem féltem. Azóta persze láttam a Cápa 1-et, 2-t, 3-at…. És persze mondják, hogy cápát látni manapság már kiváltság, de én azt hiszem inkább nem szeretnék látni uszonyt ott, ahol fürdök. Holnap hajnalban indulunk Dominicára, ahol pedig a kalóztámadások gyakoriak állítólag. Na, jó éjt.

Guadeloupe /GLP/

Guadeloupe belongs to the EU through France. It is very different to the rest of the islands: buses actually look like buses and not just some guy’s van, there are bus stops, people are generally speaking very well dressed and the island is green and lush. It’s also quite big and has a volcano. People speak French i.e. not a word of English. The tiny village we are anchored by only has about two and a half streets. There are many tourists (mostly French) and the standard of living seems a lot higher than on many of the other nearby islands.

Guadeloupe szigetén az EU-ban vagyunk, euróval kell fizetni és jóval magasabb az életszínvonal, mint a környező szigeteken. A beszélt nyelv a francia, a buszok buszoknak néznek ki, vannak buszmegállók és sok az elegánsan öltözött helybéli. A sziget maga nagy és zöld és van rajta egy vulkán, amit holnap tervezek megmászni. A beszélt nyelv a francia és innentől kezdve egyértelmű, hogy angolul senki egy szót se….. dehát a turisták zöme is francia.